BALATONI TÁJAKON,
A HANGULAT FOTÓK KÜLÖNÖS HELYSZÍNE.
AZ OLDALON SZEREPLŐ FOTÓK SAJÁT KÉSZÍTÉSŰEK, IGYEKEZTEM A TÉMAKÖRÖKKEL KAPCSOLATOS SZITUÁCIÓKAT MEGFELELŐEN ILLUSZTRÁLN VELÜK.
Úgy is kezdhetném....."a Balatoni hangulatok sokasága, az az ismert fénykáprázat, vagy azok a megnyugtató színkavalkádok"....de most nem ezt teszem. Hanem inkább mindjárt azt mondanám, hogy ha az egyszerű " útibeszámolók"-nál kicsit többet szeretnénk, akkor a fényképezőgépünk és a fotóstechnikán kívűl néhány kompozíciós és szerkesztési, estlegesen "művészeti szabályt" is biztosan kell tudnunk kezelni és ismerni azokat.
Ilyenkor mindenkinek eszébe jutnak a régi vagy a közelmúlt élményei, a gyöngyházfényű hajnalok, olykor az esős szürke reggelek, a bíborragyogású alkonyok, a csodás naplementék "kettesben a parton"....Mesélhetnénk az álomba ringató viharok szélzúgásairól, a megnyugtató hullámcsobogásról és még mennyi mindenről, sorolhatnánk órákon át. A fények, színek, a víz, a part, az az "érdekes vízparti levegő" csodás Balaton világáról. A múlt és a jelen apró örömeiről, a természet, a tárgyak és az emberek csodás kavalkádja ez, a mindennapok egyszerű és mégis varázslatos szépségében.
Tisztában kell lennünk az igazán jó fotó készítésének tartalmi, formai, izlésbeli követelményeivel, a témaválasztás és a képkivágások fontosabb szabályaival is. Így tehát fotografálni a Balatont, az ottani élményeinket annyi, mint ...."fény-képekbe" ... sűríteni az egyéni érzéseinket, látásmódunkat, vágyainkat, vagyis megmutatni az érzelmekkel teli "balatoni hangulatainkat".
Mig viszont fényképezni a Balatonon, nem más mint képes - beszámolót készíteni a nyaralásunkról, ami nem jelenti azt, hogy ne tegyük ezt. De ha valamilyen igényesebb dolgot is szeretnénk akkor ezt komolyabban is kell, hogy tegyük. Mert azok akik megnézik a képeinket, nem arra kíváncsiak, hogy "mi voltunk a Balcsin"....a nézők arra is kiváncsiak, milyen annak a "helynek a hangulata", milyen is az a Balaton, a "balatoni élet". Tehát a mi élményeinken kersztül akarnak ők is valós érzelmekkel teli élményhez jutni. Ez az igazi fényképezés valódi célja, a fotografálásnak ez a módja, amely közvetlenűl visszahat műveltségünk, vizuális kultúránk és ízlésünk gazdagodására.
A Balatoni üdülésünk, nyaralásunk élménygazdagsága, a megszokottól eltérő hangulatisága jó alkalom arra is, hogy gazdagítsuk fotografálási szokásainkat és akár változtassunk a megrögzött, az éveken át megszokottá vált technikai és kivitelesési formáinkon....Ezek a fotográfiák meghatározzák a képünkön megjelenő témánk fizikailag értelmezhető sajátosságait, de egyben további lehetőségekre is módot nyújthat. Ilyen például , hogy megjelenítheti a valóság, vagy a képzeletünk leképezett látványán azt, amit "a fotós" figyelt meg, amit "a fotós" élt át és ennek a "magasabb értelmű" képi formáját, az alkotást.
Ezek a fényképek, tehát a "felvevőoptika" előtt létező, vagyis valós helyzetet ábrázoló fotográfiák. De mégis a fotós, vagyis nekünk a legbelsőbb, legsajátosabb optikánk - az egyéni látásmódunk - látványát mutatja meg. Így jelenik meg, így tűnik elő a saját nyelvünkön szólal meg, mégis mások számára is érthetően, értelmesen megmutatva azt. A felvételek készítésekor mindig arra kell törekedni, hogy a képek mondanivalója szempontjából lényeges részletek a mélységélesség megfelelő határai közé essenek. A kifogástalan árnyalatvisszaadáshoz, vagyis pontosítva ahhoz, hogy a fotográfia teljes árnyalatsora a legsötétebb árnyéktól a legvilágosabb fehérig, a téma árnyalatsorát leghűségesebben adja vissza. A fénybesugárzásnak optimális értékűnek kell lennie. Így elvileg minden jó képhez ugyanakkora fénybesugárzásra /expozícióra/ van szükség.
A Balatoni fények, az a bizonyos "fényáradat", így tehát az itteni fényviszonyok sokban különböznek a más tájakétól. Ennek a sajátos helyzetnek, viszont maga a tó, az a többszáz négyzetkilométernyi vízfelület párolgása és a felemelkedő pára gyenge légmozgása az oka. Ami miatt szétterül a tókörnyékének légterében, így a tűző napsugarak egy része szétszóródik a levegőben, másik része viszont irányítottan éri a hullámzó víztükröt, amely viszont valamennyit elnyel belőle, de a zömét azonban folyamatosan visszaveri a "Balaton-környék" , a térség minden irányába.
A nappali megvilágítás fényének színe ingadozik, a kora reggeli és késő délutáni órákban sárgásabb, a déli órákban kékesebb, még a teljesen derült időben is. Ez a témánk szempontjából nem zavaró, maximum csak az is érzékelhető rajtuk, hogy milyen napszakban készültek a képeink. Ezeket nevezzük "színes reflexnek", ami ugyan nem rontja le képünk értékét, de előfordulhat, hogy néha kicsit szokatlanná teheti azt. A környezeti derítést a színes gépek színük szerint is érzékelik, ilyen esetekben alkalmazhatjuk a " színszürőket".