AMIT A BALATON FOTÓZÁSKOR MEGFIGYELHETÜNK.

---

A BALATON KAPCSÁN FÉNYEKRŐL ÉS SZÍNEKRŐL ÁLTALÁBAN…..

Apróság a Balatoni fotózásaink szempontjából , de mégis fontos lehet, ez pedig nem más mint a napellenző /fényellenző/ az objektívünkre. Az alapok mellett, nem kell túl sokat költenünk csak arra, amit esetleg úgy is magunkkal viszünk, a meglévő felszerelésünk, no de mi is ez? A amatőr felszerelésünk kellékei lehetnek: állvány,színszűrök, ha van második vagy gépről vezérelhető /külső vaku, esti fotókhoz/ és az elmaradhatatlan kellék a napellenző /fényvédő. Ez elengedhetetlen a fotóink eredeti képvisszaadási /tisztaságához/ , a ragyogó fény- és árnyékjátékához /brillanciájához/, mivel ez távol tartja az objektívtől a képalkotástól oly távol álló és oda nem való különböző becsillanásokat, képfoltokat, színes gömböket….stb, mivel a Balatonnál különösen sok ilyen zavaró fény , optikai tükröződés, csalóka látványhatás éri az objektívet. Bármennyire is naivan úgy gondolhatjuk, hogy ez milyen szép és hatásos tényező, de valóság idegen és ezt még a szemünk se érzékeli, csak az objektíven megcsillanó fény hatása! !

Nem szeretném ha ez az egész írásom itt okoskodásnak tűnne, de mivel minden, így a fotográfia is alapokra, sémákra és szabályok megalapozására épül, így megint elő kell vennem néhány fontos szisztémát, mert  nem szeretném ha ezeket valaki a „csak azért is dacalapján” ítélné meg, ezért szerintem érdemes elolvasni és elgondolkozni, kipróbálni és a gyakorlatban is hasznosítani ezeket.....

A képkészítéseink /felvételeink/ alkalmával talán három dolgot, kell betartanunk, vagy ezeknek megfelelni, amennyiben valóban szép, jó és talán még értékes képet is akarunk készíteni:

- Így talán az első és nagyon fontos tényező az élesség, hogy a fotónk mindig éles legyen.

- A második akár lehet az is, hogy legyen a fotográfiánk helyesen exponált, /expozíció= az expozíció szónak számos jelentése van a fényképezésben, az expozíció az a fénymennyiség,amely a fényképezőgép érzékelőjét éri. Ez határozza meg, hogy mennyire lesz világos vagy sötét a kép./Ez tehát azt jelenti, hogy a képünk /árnyalat visszaadása/ , mindig optimális legyen.

- A harmadik pedig akkor nem lehet más, mint hogy be kell tartani a képszerkesztés szabályait, például egyet-egyet megemlítve: a kép mondanivalója alapján, /amit meg szeretnénk mutatni/, mindig a lényeges dolog maradjon a képen, így a formák, a fény- és a színárnyalatok harmonizáljanak egymással.

Megemlíthető még egynéhány dolog a képélesség határain belül is, például mennél hosszabb az objektív gyújtótávolsága, annál rövidebb expozíciós idő kell az úgynevezett berázásos életlenség elkerüléséhez.

De beszélhetünk a „balatoni- vagy környéki fényekről”, sokunk előtt ismert, vagy sokan tapasztaltuk már, hogy a Balaton-környékére tűző napsugarak egy része sokszor szétszóródik a párás levegőben, míg egy másik része irányítottan érheti az általában valamilyen szinten hullámzásban lévő tavat, mely ilyenkor el is nyeli a fényt, de ugyanakkor folyamatosan visszaveri azt. Ez az örökös körforgás miatt tapasztalhatjuk az a érdekes hatást miszerint az itt fényképezendő tájak, épületek, változó témák az „intenzív visszaverődés” és a „másodlagos szóródás” miatt itt sokkal erősebb a fotózandó látvány megvilágítása, mint máshol az országban. Ezért a balatoni megvilágítás szinte az egyik helyről a másikra és az egyik percről a másikra, valamint amit már többször említettem az évszaktól, napszaktól napállástól és az égbolt fedettségétől függően alakulhat.

A speciális megvilágítástól visszatérve a fényképezés lehetőségeihez, szóval a helyes expozíció csak az egyik része egy jó fotónak, mert egy ilyen képnek a szép tiszta fehértől a színesig , valamint a mély feketétől az egyéb árnyalatokon át minden közbenső színtónusnak meg kell jelennie. Emiatt a helyes expozíció esetében a fotó jó tónuselosztását a -megvilágító fény jellege, valamint a - lefotózandó tárgy /téma, lény, épület,táj/ és a megvilágító fény viszonya szabja meg.

A balatoni verőfényben /derült ég, tűző fénysugárzás/ esetében az irányított és szórt világítási tényező mindig együtt van /a már említett kettős légszóródás miatt/, de viszont ez nem mindenkor jó a megfelelő tónuselosztású fotónk készítéséhez szükséges arányhoz. Így a déli órákban az irányított fény dominál, míg a szürkületben már a szórt fény okozta megvilágítás az érvényes. Ezért felmerülhet a kérdés mikor is érdemes képeinket elkészítenünk?.....Igen, erre a megfelelőbb napszak a reggel és a délután. Speciális esetekben a hajnal, valamint a késődélutáni órában készült fotográfiáink okozhatnak szép meglepetéseket. Ezért ezek az időpontok a legmegfelelőbbek és igazán kedvezőek a témánk fény-árnyék tökéletes karakterének kirajzolásához.

A Balatoni színekről egy mondatban, a nappali megvilágítás fényének a színe általában változik, ingadozik. A kora reggeli és késő délutáni órákban sárgásabb, a déli órákban pedig kékesebb. Itt beszélhetünk a reflex színéről, ami a világos felületekre vetődik általában, arc,test, falfelület, világos ruha…stb, de ezek általában részei a környezeti derítés fotográfiai előnyeinek is, bár a zöld - reflex befolyásolja testszínt. A nyári Balaton hatásainak egyike a tobzódó tarkaság, ami ha a képünk témájának része, nem zavaró, de azért ügyeljünk a képeink színharmóniájára. A színeknek jelentős szerepük van a képi közölnivaló szempontjából és annak kihangsúlyozásának is részese. A harmonikus színes fotó komponálásának nincs receptje, mindenkinek a saját ízlésére van bízva, de nem gondolhatjuk azt sem, hogy a fény a szín, vagy a színvilág mellékszereplője volna. Ezért is mondhatom biztosan, miszerint a jó és szinte tökéletes fotográfián a szín és természetesen a fény teljes egységet képez.

Egy fontos dologról még említést kell tennem és ez pedig a reális és tökéletes képszerkesztés szerepe a fényképezésben. A balatoni képeink alkalmával is jelentős tényező, miszerint ne állítsunk semmit pontosan a fotónk közepébe, az aszimmetrikus szerkesztés mindig szebb és hatásosabb. Természetesen túlzásba itt se essünk, ne zsúfoljunk mindent egy sarokba, vagy a legkisebb felületre. A fotónk mindig legyen aszimmetrikus és ugyan akkor kiegyensúlyozott. A horizont vonala nagy általánosságban mindig egyenes és ne felezze pontosan a képmezőt, inkább mindig sokkal lejjebb vagy felette legyen. A képhatárok ne úgy metsszék el a formákat, hogy a képen fennmaradó részletük torznak hasson, vagy csonkolt legyen. Ez az ember és állat fotók és egyes épület fotóknál lehet fontos, (fél testrész, fél alak,levágott épület csúcs, torony vég…stb) .Viszont itt említeném meg az fotózás egyes területein napjainkban már megjelenő és teret nyerő kísérletezések, művészfotók nyújtotta vágási, képszerkesztési lehetőségeket, mely a tömör képszerkezet megbontását vette célul. Ilyenkor természetesen mindig a legoptimálisabb képvágásokat alkalmazzuk, vagy úgy alakítsuk, hogy a levágott emberi, állati testrészek ne szüntessék meg a fotónkon fent maradtak természetes összefüggésének hatását és érzetét. Ugyan ezt alkalmazva az épület fotók ornamentális, formai alakításainál is.

A motívumok takarásának jelenségeire a személy , vagy kisebb csoportképek esetében figyeljünk, mert ezek mondanivalójuk szempontjából is zavaró hatásúvá válhatnak. Ezeket a eseteket, a felvételi irány tökéletes megválasztásával kiküszöbölhetjük. Képszerkesztési feladat az objektívek (főleg kis gyújtótávolságúnál) a perspektívájából adódóan felmerülő elrajzolódások mértékének csökkentése. Ennek a lényege, hogy a gépünkhöz közelebb eső téma részletek sokkal nagyobbak, míg a távolabb esők viszont aránytalanul kisebbnek hatnak, mint ahogy ez a valóságban van (a parton fekvő alak stb.). Egy apró megjegyzés még, akárhogyan is igyekszünk, sokszor nem tudjuk megúszni, hogy a képünkre ne kerüljenek felesleges dolgok. Ilyenkor az utómunka alkalmával, (képkeret,monogramozás…stb.) kell ezt a tevékenységet elvégeznünk a legmegfelelőbb vágással,hogy megszabaduljunk a felesleges képrészlettől. Ne zavarjon az sem, hogy megváltozik a tökéletes , vagy szabályos képméret, mivel ennek betartása ma már nem mérvadó. Azonban ha ezt a kép komponálásakor tesszük meg az a legjobb, mivel nem kisebbedik a fotónk (pixel méret).

Az ilyen esetekben megoldás lehet a teleobjektív használata ha van, vagy próbáljunk egy másik szöget, vagy csak arrébb lépni. De akár magasabbról vagy merőlegesen is fotózhatunk. Bele néz a gépbe ....mondjuk sokszor, pedig ez nem jelent problémát ha valódi fotós modell kapcsolatot alakítunk ki a fényképezendő alanyunkkal, ugyan is az objektívbe nézni jelentheti azt is, mintha két ember között kapcsolat jönne létre, esetünkben a fotózandó és a fotográfus között.

Oldal: BALATON SZÍNEI, FÉNYEK
A FÉNY ÉS ÁRNYÉK PILLANATAI..../a fényképeim és grafikáim margójára/ - © 2008 - 2024 - ktgrafika-ktfoto.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat